Dr. Kosutány István (1880-1972), a jövőbelátó gyógyító, aki ismerte a kézvonalak titkait

Dr. Kosutány István (1880-1972) Pozsonyban érettségizett, majd Kolozsváron szerzett orvosi diplomát. Az elsõ világháború idején felvidéki kórházakban teljesít katonaorvosi szolgálatot, majd nyugdíjazásáig Budapesten praktizált.

Orvosi hivatása mellett igen széleskörű, több évtizedes kutatómunkát folytatott világszerte a kézelemzés és az asztrológia területén. 

Ennek gyümölcseként jelent meg többek között "A kézvonalak titka - Gyakorlati diagnózis és prognózis a gyermek és felnőtt életkilátásairól", valamint a "Kézvonalak – embersorsok. Tudományos gyakorlati kéz-tan orvosok, tanítók, szülők, ábrázoló művészek és művelt laikusok számára" c. könyve.

"Kétkedő hitetlenséggel kezdtem magam is! Az első nyomtatott betűt a »tenyérjóslásról« gimnazista koromban több mint négy évtizeddel ezelőtt olvastam. Érdekelt, de szokatlan volt és nem hittem. Azonban az első érdeklődés és olvasmány után jött több is, lassan-csendben új és új könyveket szereztem be, hogy olvassak, tanuljak a furcsa és nehezen hihető kérdésről. De csak a saját kezemet tanulmányoztam, idegen kezet csak úgy lopva, titokban figyeltem meg, nyíltan még nem mertem mutatni, hogy a kérdés engemet érdekel. Ugyancsak jó 30 éve már annak, hogy egy nagyobb társaságba voltam meghívva. Egy jelenlévő fiatal barátom, ma már tekintélyes állású előkelő úr, frakkmellénye zsebéből kivett papírlapocskáról olvasgatván le a vonalak jelentőségét, jósolgatott a jelenlévő hölgyek tenyeréből. Nagyon primitívnek találtam a dolgot, de óriási sikere volt és rajongva kapkodtak rajta. Bár éreztem magamban, hogy én ezt jobban megtudnám csinálni, elnyomtam belső felbuzdulásomat és néma maradtam. Otthon újra elővettem könyveimet, újakat is szereztem be néhányat, tanultam, készültem, mert elhatároztam, hogy legközelebb én is kiállok tudományommal és megpróbálok »levizsgázni«! A vizsga nemsokára megtörtént s a siker várakozáson felüli volt. Izgatott, serkentett a kérdés tovább. A tárgyból és rokon témakörből óriási szakirodalmat találtam. Már meg tudtam ítélni azt is, hogy sok selejtes is van köztük, összehasonlításokat végeztem a szakmunkák adatai között, jegyeztem, figyeltem, elvből, minden hozzáférhető kezet megnéztem. Kidolgoztam magamnak egy könnyen és a kéz beszennyezése nélkül keresztülvihető módot tenyérlenyomatok készítésére. Gyűjtöttem százával, ezrével a lenyomatokat, pontosan elkönyvelve őket. Gyűjteményem ma már több ezerből áll, százával óvodás-elemista-polgárista gyermekektől, felnőttektől, öregektől, százával elme-idegbetegektől, operáltaktól, de ikrektől, öngyilkosoktól, akasztott bűnözőktől, minden korú-nemű-rangú egyénektől is fel- és lefelé, Amerikától Sziámig és Japánig, Londontól Jeruzsálemig és Brazíliáig…" (Dr. Kosutány István: Kézvonalak – embersorsok, Előszó) 

Könyvei ma is kaphatók, a "tenyérjóslás" iránt érdeklődőknek érdemes fellapozni őket, a többieknek pedig nem marad más, mint saját kezükbe venni sorsuk irányítását…