Selényi Pál (1884-1954), egy elfeledett tudós és feltaláló, aki cáfolta Einsteint és kidolgozta a fénymásolás alapjait

Módos kereskedőcsaládba született Dunaadonyban. Később, édesapja halála után elszegényedtek és a fővárosba költöztek, ahol a tehetséges ifjú tanított, hogy tanulhasson. Eötvös Loránd hallgatója, majd tanársegédje volt a budapesti Tudományegyetemen, ahol matematika-fizika szakon diplomázott, majd 1910-ben kiváló eredménnyel doktorált. 

A következő évben végrehajtott híres kísérletével meglehetősen erősen indította szakmai pályafutását, ugyanis mindjárt Albert Einstein "tűsugárzás" elméletét cáfolva, a fény hullámszerű terjedését igazolta. Azonnal nemzetközi elismertségre tett szert és külföldi ösztöndíjat nyert.

Zseniális kísérleti fizikus és kutató volt, a fénymérés és a képátvitel tudósa, aki számos tudományterületen ért el világraszóló eredményeket. Szabadalmai nemzetközi jelentőségűek, korunk legmodernebb technikai vívmányai őrzik alkotó szellemét, találmányai mára észrevétlenül is mindennapjaink részévé váltak. 

A modern fénymásoló gépet hivatalosan egy bizonyos Chester F. Carlson, amerikai ügyvéd szabadalmaztatta 1938-ban, azonban "apró" szépséghiba, hogy Selényi Pál Budapesten már egy évtizeddel korábban (1929) kidolgozta a fénymásolás alapját jelentő módszert (xerográfikus eljárás), majd az 1930-as évek elején megépítette az első - kézzel hajtott – másológépet (1935). Chester F. Carlson később legalább annyit elismert, hogy az alapötlet Selényitől származik.

Találmányai - máig tartó - világhódító útra indultak, miközben Selényi Pál szerény körülmények között élt idehaza, alázatosan dolgozott, kutatott és tanított. A második világháború idején elveszítette fiát, őt magát pedig kényszernyugdíjazták és munkaszolgálatra vitték. A vész elmúltával aztán újra nagy lelkesedéssel vetette bele magát a tudományos munkába, de az embertelen körülmények között szerzett betegségeiből már élete végéig nem tudott kigyógyulni.