Szerelmey Miklós (1803-1875), mérnök-katona, feltaláló, újság- és gyáralapító, az egyetlen, aki még életükben karikatúrát készített Petőfiről és a márciusi ifjakról

Egy dallamos név és egy kalandos élet...
Győrben született (1803) és nevelkedett, majd Bécsben, a Császári és Királyi Mérnökakadémián végezte tanulmányait.
Világjárását 1829-ben Rómában kezdte, ahol a régi épületek szigetelésére megoldást keresve kutatásokat és kísérleteket folytatott. 1830-ban Párizsba hívta a forradalom, de alig egy hónap múlva már Brüsszelben sebesült meg a belga függetlenségi harc során. Európai kalandozásai során megfordult Németország, Franciaország és Skandinávia földjén, majd Egyiptom és Észak‐Amerika érintésével, az 1830-as évek közepén visszatért Bécsbe, ahol kőnyomdát létesített.
1844-ben úgy döntött, hogy műhelyével áttelepül Pestre. "Utoljára vettem (…) a vándorbotot kezembe, honomat (…) szándékoztam bejárni, kedv és szeretet kíséretében, mint egykor távul idegen földet; megismerni akarám őt, s aztán szóval és képpel előadni a hon és a külföld fiainak, hogy tanulák ismerni ők is, s megbarátkozzanak vele a maga valódi, eredeti alakjában."

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején jelentette meg (a népszerű költővel és humoristával, Lauka Gusztávval együtt) az első magyar élclapot "Charivari (Dongó)" néven.
Szerelmey Miklós egyik különleges és egyedülálló karikatúrája éppen az álmodozó Petőfi Sándort és körülötte a márciusi ifjakat örökíti meg.

A népszerű újság azonban alig néhány hónap után megszűnt, ugyanis készítői tollukat és rajzeszközeiket kardra cserélték fel, mindannyian a szabadságharc katonái lettek. Amikor Szerelmey Miklós honvédéletre váltotta fel vitriolba mártott rajzceruzáját, Klapka György tábornok mellett teljesített szolgálatot a komáromi erődrendszerben.
A vár kapitulációját és a szabadságharc bukását követően ismét nekivágott a nagyvilágnak, kezdetben Németország és Franciaország között ingázott, majd áthajózott Angliába és 1852-ben végleg Londonban telepedett le.
Nemzetközi hírnevét találmányával, a "Silicat Zopissa" néven elhíresült, kőzetkonzerválásra alkalmazható szerrel alapozta meg. Ez egy folyékony anyag, amely speciális bevonó réteget képez a kőzet felületén, ezáltal óvja a környezet és az időjárás mállasztó hatásaival szemben, ugyanakkor "lélegezni" is engedi azt. Az általa 1855-ben alapított Szerelmey Ltd. londoni központtal napjainkban is működik.
Amikor az új londoni parlament épületének kövei mállani kezdtek, Szerelmey eljárását találták a legjobbnak a konzerválásra. A parlament után egyebek között a Szent Pál-székesegyház és a Bank of England épületén is az ő cége dolgozott. Részt vett az 1862-es londoni világkiállításon, ahol technikai találmányainak egész sorát mutatta be.
Szerelmey Miklós 1874-ben nyugdíjba vonult és - már súlyos betegen - hazatért Budapestre, ahol a következő esztendőben örökre megpihent.

Forrás.
- Arcanum Kézikönyvtár, Magyar életrajzi lexikon: Szerelmey Miklós https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/sz-77C95/szerelmey-miklos-lieb-77F83/
- Magyar Nemzeti Levéltár: Szerelmey Miklós https://petofikozossege.mnl.gov.hu/index.php/szerelmey-miklos
- https://mek.oszk.hu/04700/04727/html/605.html?fbclid=IwY2xjawKRTM9leHRuA2FlbQIxMABicmlkETFNM0s0d0ZCMUV4eWt2OEZwAR7lTiX06-4mwDSMSOsWIelgaqj86sNMORuxaLiE4Nf_C-NlmVOwI8Tj8eTb3A_aem_NFMWyyrfbayGr5sHjkY7rg
- Szerelmey Miklós. (2025. február 28). Wikipédia. Retrieved 2025. február 28. 16:47 from https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerelmey_Mikl%C3%B3s&oldid=27942014.