Szilvássy Karola (1876-1948), egy erdélyi arisztokrata hölgy, akinek filmvászonra illő élete tele volt izgalmakkal, kalandokkal és szenvedéllyel

2025.05.17
Az 1896-ban készült képen Szilvássy Karola (1876–1948) és férje, báró Bornemissza Elemér (1868–1938) látható. (Dunky Kálmán / Dunky Ferenc - www.e-nepujsag.ro (Horváth Tholdy Péter tulajdona) /wikimedia)
Az 1896-ban készült képen Szilvássy Karola (1876–1948) és férje, báró Bornemissza Elemér (1868–1938) látható. (Dunky Kálmán / Dunky Ferenc - www.e-nepujsag.ro (Horváth Tholdy Péter tulajdona) /wikimedia)

Kecsetfalvi és cseszelicei Szilvássy (Carola) Karola (férjezett nevén: báró Bornemisza Elemérné Szilvássy Karola) (Hadrév, 1876. június 19. – Kolozsvár, 1948. május 26.)

Az arisztokrata családban született, Erdély-szerte ismert hölgy feltűnő jelenség, sokszínű egyéniség és sokféle érdeklődésü személyiség volt, aki rendkívül szerteágazó tevékenységet folytatott.

A kor szokásaitól és elvárásaitól eltérően élt, viselkedésével olykor-olykor botrányt keltve, ugyankkor mindezt elegánsan és ízlésesen, csupán újszerűen értelmezve az illemszabályokat. 

Nagy művészetpártoló hírében állt, a kolozsvári Nőszövetség elnöke és a marosvásárhelyi Irodalmi Társaság tagja volt. Erdélyi receptgyűjteményéből könyv született, amatőr színészként pedig főszerepeket alakított (sikerrel) színpadon és filmben. 

Korát messze meghaladó módon egészségtudatosan táplálkozott (pl. hidegvízkúrát alkalmazott és gyümölcsnapokat tartott), kedvelte a túrázást és az extrém sportokat (pl. hegymászás, repülés, tandem kerékpár és lovaglás), divatosan öltözködött és (skandalum) sminkelte magát.

Legextrémebb vállalkozása talán az volt, amikor 1909-ben unokanővérével elindultak Dél-Afrikába, hogy megkeressék az ott mindössze 20 éves korában, a második búr háborúban elesett rokonuk, gróf Wass Albert sírját. A két fiatal lány az expedíció veszélyeire fittyet hányva, kíséret nélkül, hajón és lóháton utazva végül sikerrel járt és a helyi törzsek lakta területen erdélyi földdel hintette be a hősi halált halt ifjú örök nyughelyét.

Az első világháború idején ápolónőként teljesített önkéntes szolgálatot, a második világháborúban pedig százötven árva csecsemőt mentett meg a lángoló Nagyszebenből.

1918, báró Bornemisza Elemérné Szilvássy Karola mint nővér az első világháborúban. (wikimedia)
1918, báró Bornemisza Elemérné Szilvássy Karola mint nővér az első világháborúban. (wikimedia)

A beteljesületlen szerelem: Szilvássy Karola és gróf Bánffy Miklós (1873-1950) polihisztor; író, rendező és politikus (1921-től a Trianon utáni Bethlen-kormány külügyminisztere) kölcsönösen szimpatizáltak egymással, de kapcsolatukból Bánffy családjának tiltása miatt végül nem lett házasság, viszont szoros barátságuk életük végéig megmaradt. Szilvássy Karola feleségül ment báró Bornemisza Elemérhez (1868–1938), azonban frigyük nem volt boldog, rövid időn belül külön is költöztek. Bánffy Miklós híres regényének, az Erdélyi történetnek női főszereplőjét Karoláról mintázta, amikor pedig 1948-ban a báróné elhunyt, a temetésén részvevők emlékei szerint a gróf egy vörös rózsacsokrot hagyott a sírján.

Gróf losonci Bánffy Miklós 1919-ben. (wikimedia)
Gróf losonci Bánffy Miklós 1919-ben. (wikimedia)

Ő volt hazánkban az első nő (egyes vélemények szerint a világon az első nő), aki egy repülőgép utasaként hódíthatta meg az eget. Történt ugyanis, hogy 1909. október 17-én, a Magyar Aero Club meghívására hazánkba érkezett Louis Blériot, legendás francia aviátor (pilóta a repülés hőskorában) és repülőgép-feltaláló, mintegy 200 000 (!) néző szeme láttára nagy sikerű légibemutatót tartott a fővárosi katonai gyakorlótéren. Nem mellesleg ez volt az első alkalom, hogy hazánkban repülőgép szállt fel. 

A történelmi eseményt később így mesélte Szilvássy Karola keresztfia, Óváry Zoltán (Kolozsvár, 1907. – New York, 2005.), amerikai magyar orvos: "Családunk felejthetetlen tagja volt keresztanyám, Bornemissza Karola. (...) Mikor 1909-ben Louis Blériot, a francia repülőgép-feltaláló Budapestre látogatott, odautazott, hogy szemtanúja legyen az első magyarországi repülésnek. Ott azután azt mondta férjének (báró Bornemisza Elemérnek), hogy szeretne felrepülni Blériot-val. A báró odament, hogy beszéljen Blériot-val, ő azonban nem akart senkit se felvinni, nőt meg éppen nem. Nem akarta közvetlenül elutasítani az ajánlatot, így hát egy hatalmas, megfizethetetlennek tűnő összeget, 10 000 aranykoronát kért a repülésért. A báró azt mondta, hogy nem szokott ilyen összeget magánál hordani, de ha Blériot vár egy fél órát, akkor elküldene valakit a bankjába. Blériot nem akarta elhinni, hogy fél órával később megkapta a kért összeget. Így történt, hogy keresztanyám lett a világon az első nő, aki repült." (Óvári Zoltán: Emlékeimből. Kriterion. 2004)

Blériot budapesti bemutatója 1909. október 17-én. (wikimedia)
Blériot budapesti bemutatója 1909. október 17-én. (wikimedia)

Forrás:


 

 

Share