Új korszak a vidékfejlesztésben: indul a Szent István Program
Új korszakot nyit a kormány a hazai vidék fejlődésében: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program. Olyan hosszú távú, részvételi alapú fejlesztési modell jön ezzel létre, amiben a helyi közösségek nem csak kedvezményezettjei a fejlesztéseknek, de aktív alakítói is saját térségük jövőjének.
Forrás: Magyarország Kormánya
A fejlesztési döntések előkészítésében egyszerre jelenik meg a helyi tudás, a közösségi részvétel, a szakmai megalapozottság és az országos fejlesztéspolitikai szempont is.
A program hosszú távú terveket készít majd elő a térségek helyi szempontjai alapján. A cél, hogy egymásra épülő folyamatként valósuljon meg a fejlesztési igények feltárása, a térségi stratégia kialakítása, a projektek szakmai előkészítése és a források felhasználása. Így a fejlesztések nem elszigetelt beruházásokként, hanem az adott térség adottságaira, problémáira és lehetőségeire építve valósulhatnak meg.
A Szent István Program célja, hogy megerősítse a helyi partnerségeket és a vidéki térségek önálló tervezési képességét, és tartósan javítsa a vidéki élet minőségét. Támogatást kaphatnak a programban többek között közlekedési és mobilitási megoldások, utak és a közvilágítás korszerűsítése, a megújulóenergia- és vízmegtartási beruházások, az egészségügyi és gyermekellátási fejlesztések, valamint a közösségi és turisztikai célú beruházások.
A program ugyanakkor nem váltja ki a Magyar Falu Programot, a LEADER együttműködéseket vagy más hazai és európai uniós fejlesztési programokat – hanem azokkal összehangoltan, azokat kiegészítve működik. Egy olyan új együttműködési és fejlesztés-tervezési rendszert alakítunk ki ezzel, amely hosszú távon a magyar vidékfejlesztési politika meghatározó elemévé válhat, és hozzájárulhat a 2028 utáni hazai és európai uniós vidékfejlesztési rendszer szakmai megalapozásához is.
Tíz mikrotérségben indul a kísérleti program
Az új modell a gyakorlatban tíz, eltérő adottságú vidéki mikrotérségben indul majd el a program első ütemében. A kiválasztás során a települések fejlettségi és jövedelmi helyzete mellett figyelembe vették a településszerkezetet, a gazdasági karaktert, a természetföldrajzi adottságokat, valamint az energia- és fejlesztési potenciált is.
A tíz térség között találhatók aprófalvas, alföldi, domb- és hegyvidéki, valamint eltérő gazdasági karakterű – többek között mezőgazdasági, ipari és turisztikai – térségek. A kiválasztás egyik meghatározó alapját a 2024. évi egy lakosra jutó bruttó SZJA-köteles jövedelem, valamint a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti 2024. évi komplex fejlettségi mutató jelentette.
A kísérleti térségek:
A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában. Az érintett térségek egy főre jutó átlagos jövedelme 308 629 forint, ami 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.
A kiválasztott térségekben fejlesztési testületek jönnek létre, ahol helyi szereplők és szakemberek együtt kialakítják a térségi fejlesztési stratégiát, összegyűjtik a helyi igényeket és szakmailag előkészítik a megvalósítható projektjavaslatokat. A testületek munkáját térségi koordinátorok is segítik.
A szakmailag már előkészített projektjavaslatokról a helyi lakosság is véleményt mondhat: a térségben élő, 16. életévüket betöltött állandó lakosok sorrendbe rendezhetik a megvalósítható fejlesztéseket, így a végső prioritások kialakításában megjelenik a helyi közösség véleménye is.
A kísérleti szakasz után jön az országos program
Az első tíz mikrotérség tapasztalatai adnak alapot a módszertan értékeléséhez és véglegesítéséhez. A második szakaszban pedig előkészítik jogilag és szervezetileg a program országos kiterjesztését, és létrejön az Országos Vidékfejlesztési Hálózat, ami a térségi szereplők szakmai támogatását, a módszertani segítségnyújtást és a jó gyakorlatok megosztását koordinálja majd.
A cél, hogy 2027. augusztus 20-ával megkezdődhessen a program országos bevezetése. Az országos szakaszban az arra jogosult vidéki térségekben lehetőség nyílik fejlesztési testületek létrehozására, és a programhoz való csatlakozásra. A program a teljeskörű szakaszában mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.
A Szent István Vidékfejlesztési Program nem egy egyszeri támogatási konstrukció, hanem egy új, hosszú távú fejlesztési modell alapja. A vidék jövőjét érintő döntéseket ugyanis a helyi közösségek aktív részvételével, szakmai megalapozottsággal és országos fejlesztéspolitikai koordináció mellett kell meghozni.
Bővebb, naprakész információhoz való hozzáféréshez, illetve további lehetőségek megismeréséhez előfizetés igénylése javasolt.